9. rész

Mielőtt elmegyek, megírom a kilencediket! Jó olvasást: Barbi.

Justin mellett ébredni...nos leírhatatlan. Csak nézem miközben alszik, és azon agyalok, hogy milyen nyugodt ütemben emelkedik a mellkasa.
Valami mintha hiányozna a tegnapi napomból... Hasít belém a gondolat. Kibújok az ágyból, ezzel megszakítva Jus bámulását, és átnézek Cam bácsihoz. Mint látom, ő is alszik még, így lesétálok a konyhába. Nyugodt szívvel melegítem a tejet, elhatároztam: nincs több kávé. Amúgy, mielőtt megijedtek, egy bögrét ittam, az igaz, de sok tejjel. Így inkább tejes-kávénak mondanám.
Megcsörren a telefonom, Joey hív. És akkor mint villámcsapás jön a felismerés: tegnap nem mentem el dolgozni.
- Haló? - veszem fel félve.
- Ma befáradnál dolgozni?! Mégis hogy képzelted?! És még azt a rohadt telefont sem vetted fel! Amint tudod ide tolod a segged, ez nem telefontéma. - üvölti a telefonba, és kinyomja.
Mit fogok most csinálni? Nem veszthetem el most a munkahelyem...Pont most nem. Egyre több kiadásom van, mindjárt kigyűlik Cam bácsi tévéjére... Ki kell magyaráznom magam Joenál.

***

Justin elment, azt mondta beszél Pattievel, és majd visszajön, hogy együtt vigyük Cameron bácsit orvoshoz. Én pedig addig bejöttem Joeyhoz, aki épp most nagyon kioszt engem, de aligha figyelek rá.

- Megtennél, hogy koncentrálnál? - néz mélyen a szemembe. - Heily...Én eddig nagyon jó fej főnök voltam. De ez már túlment azon a bizonyos határon. Megértem, szerelmes vagy, nincs suli...és ez volt az első bakid. Mégis kirúghatnálak érte.

- Nem tudjuk valahogy megbeszélni? Most nagyon beindultak a dolgok, nyakamban az élet...- de Joe közbevág.

- Kislány, te még sehol sem vagy az élet nagy dolgaitól!

- Hogy mondod? - akadok ki.

- Anyádék hátulról pénzelnek, tanulnod kell meg húst vágnod. Ez neked a nagy "élet"?

- Mondja a nagy gyerek a világ végén lévő apró húsboltjával!

- Heily. Itt szakadt el a cérna! Találj másik munkahelyet!

Nekem pedig könnyek gyűlnek a szemembe. Ezt nem kellett volna mondanom... De felnőtt módjára viselem: felállok, az ajtó felé veszem az irányt és magam mögött becsapom azt.

Rohadt jól indul a nap...

***

Az úton már nem vagyok nagypofájú, zokogva nyitok be Cam bácsi házába. 

- Csó-ko..lom - mondom sírva.

- Heily! Kicsim, mi a baj? - jön hozzám Cam bácsi aggódó tekintettel.

- Joe-Joey kirúgott...
Cameron bácsinak mindent elmesélek, persze csak a megnyugvásom után.
- Majd találsz másik munkahelyet! Vagy szeretnéd, hogy beszéljek Joeyval? - kérdi Cam bácsi.
- Nem, köszönöm... Majd keresek valamit.
Csöngetnek, Justin az. Kinyitom az ajtót. Ő fülig vigyor, jókedvű, én pedig laza testtartással, kisírt szemekkel nézek vissza rá. Mikor meglát, a mosoly lelohad az arcáról.
- Gyere be.. - mondom szomorkásan.
Jusnak is elmesélem, hogy mi volt a boltban, majd felmegyek zuhanyozni, és már mehetünk is az orvoshoz.

***

Cam bácsit épp vizsgálják, Justinnal a váróban ülünk. Mindketten a gondolatainkba mélyedve bámulunk magunk elé.

Remélem minden rendben lesz vele. Bele se merek gondolni, mi lenne, ha esetleg... nem lenne. Mondjuk ki: meghalna. Mihez kezdenék én akkor? Belerokkannék a hiányába, nem lenne hol laknom, már munkahelyem sincs, szerintem a tanulást is feladnám. Nem hiszem, hogy koncentrálni bírnék. Heily Benson! Ne fesd az ördögöt a falra! Nyugodj meg! Mondd, hányszor mondjam még el: majd lesz valami!

A belsőm üvöltő hangja térít észhez. Megint csak igaza van. 

Justint még mindig lefoglalják a gondolatai. A rendelő ajtaja a nyitódásra nyikorogni kezd, de Cam bácsi nem jön ki rajta, az asszisztens fél lábával lépi át a küszöböt.

- Mr. Smith hozzátartozója, Heily Benson, kérem bejönne?

Ijedségemben felpattanok, és Justint megbököm.

- Igen, máris megyünk! - mondom és rémülten nézek rá. - Most mi lesz? - suttogom a levegőbe.

- Nyugodj meg...- morogja.

Bemegyünk a rendelőbe, ahol köszönök az orvosnak, majd beszélni kezd.

- Miss Benson, Mr. Smithnek lehetnek komoly problémái is, így írtam egy sürgős beutalót koponya CT-re, a kórházba is betelefonáltam. Protekció által elintéztem, ha most átmennek, meg is csinálják.

- Köszönjük szépen. - mondja Justin.

Ijedségemben mozdulni se bírok, Jusnak úgy kell kilökdösnie a rendelő területéről. Kocsiba ülve pedig magamba zárkózva gondolkozok.

Most így minden összejön majd? Miért pont most?  Eddig minden olyan mesébe illő volt... Talán az álom élet most szertefoszlik? 

Folytatás: Coming soon